A koronavírus-járvány Kínából indult. A komoly korlátozások bevezetése drasztikusan lecsökkentette a kereskedelmi forgalmat, ezzel együtt a borszállítást is. Ez elsősorban Ausztráliát (35%-os részesedés a kínai borimportból), Franciaországot (29%) és Chilét (14%) érintette érzékenyen. Ausztrália teljes bortermelésének 20%-át szállította Kínába, de az év első két hónapjában ez a forgalom a tizedére esett vissza.
A koronavírus-járvány másik nagy központja Észak-Olaszország, ahol hetek óta szinte megállt az élet. A szállodák és éttermek borforgalma a tizedére esett vissza, de a szupermarketek egyelőre tartják magukat, ahogy az észak-európai országokba irányuló export is. Közben a mintegy 1,3 millió embert foglalkoztató ágazat megmentésére új intézkedések bevezetését tervezik: az egyik legnagyobb szakmai szervezet 3 millió hektoliter generikus bor önkéntes lepárlásáról szóló javaslatot nyújtott be a kormány részére. A lepárlással keletkező ipari alkoholt egészségügyi célokra ajánlanák fel. A denaturált szesz iránti kereslet az elmúlt időszakban közel háromszorosára (186%-kal) nőtt Olaszországban. A terv emellett további 3 millió hektoliterrel csökkentené a bor előállítást azzal, hogy legalább 30 ezer hektárnyi területre biztosítanának zöldszüretet. A szervezet javasolta, hogy a borágazatban működő valamennyi, a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági vállalkozásra vonatkozzanak külön adó- és társadalombiztosítási kedvezmények. Végül kommunikációs kampány indítását javasolja a borral együtt történő élelmiszerfogyasztás népszerűsítésére.
Az intézkedések célja a lecsökkent kereslet miatt bennmaradó készletek minimalizálása annak érdekében, hogy a következő szüretből előállítandó boroknak helyet csináljanak. Emellett el szeretnék kerülni, hogy a felhalmozott készletek túlkínálatként jelenjenek meg a piacon, ezzel csökkentve az árakat. Az olasz borászatok közben új ötletekkel állnak elő annak érdekében, hogy a kieső forgalmat minimalizálják, különféle módszereket keresnek a kereskedelmi tevékenységeik egy részének újramodellezésére: fejlesztik a pincészetek és az ültetvények online virtuális túráit, ösztönzik a látogatást vagy egy korábbi látogatás emlékének felidézését a távol maradó turisták számára. A legtöbb termelő kereskedelmi támogatást kínál ügyfeleinek promóciós tevékenységekkel, és szükség esetén rugalmas fizetési határidőket vezetnek be. Új hashtageket találnak ki, melyek alatt a fogyasztók megoszthatják olasz borfogyasztási élményeiket, képeiket a közösségi hálón.
A vírusfertőzéssel leginkább érintett két ország, Kína és Olaszország szorosabbra fűzte kereskedelmi kapcsolatait, és elindított egy új internetes felületet az olasz borok reklámozására és online vásárlásának megkönnyítésére Kínában. Olaszország jelenleg kb. 6%-kal részesedik a kínai borimportból, ugyanakkor úgy tekint Kínára, mint a jövő piacára, ezért az ottani fogyasztók ízlésére fókuszál, azt próbálja kiismerni. Az olaszok a jelenlegi elzártságot nem passzív időszaknak tekintik, hanem úgy látják, itt az ideje, hogy megvizsgálják a jövőbeli lépéseket, és felkészítsék magunkat arra, hogy ezeket a lehető leghamarabb végrehajtsák.
Spanyolországban egy rendelet előírja a védekezésben használt anyagok és eszközök, valamint előállításukra alkalmas alapanyagok (pl. alkoholtartalmú termékek) készletének és a termelési kapacitásnak a bejelentését. A borászatok felajánlották segítségüket (lepárló-kapacitásukat és akár üzemüket is) a krízishelyzetben egészségügyi alkohol és alkoholos hidrogélek előállításához.
Franciaország legfontosabb exportpartnere az Egyesült Államok, a teljes borkivitel mintegy 20%-át veszi fel, értékben pedig tavaly elérte az 1,3 milliárd eurót. A dinamikus növekedés azonban 2019 utolsó negyedévében megtorpant, miután az USA 25%-os büntetővámot vezetett be egyebek között a francia borokra. Az angol piacon a forgalom 7%-kal, 1,2 milliárd euróra növekedett 2019-ben, azonban az értékesítés volumene itt is visszaesett a második félévben, mivel a fellendülés oka a brexit bizonytalanságai miatti túlzott felhalmozás volt. Kínában a francia borok forgalma 14,7%-kal, 473 millió euróra csökkent, a kínai kereslet visszaesése és a piac nagy hányadát lefedő ausztrál borok teremtette versenyhelyzet miatt. Ezek az okok vezettek oda, hogy Franciaország új piacok után nézzen. A Japánnal kötött szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően az export mennyiségben 9,8%-kal, értékben pedig 11,7%-kal bővült. Hasonlóan növekedett a kanadai export, és az új távol-keleti piacokon (pl. Vietnam) is javulnak az ország kilátásai. Franciaország emellett az európai piacokon is növelni tudta forgalmát az elmúlt időszakban, így Svájc (+8,5%), Olaszország (+10,6%) és Spanyolország (+12,9%) irányába is nőtt francia borkivitel.
Az országban még nyitva tarthatnak a pincék, ha betartják az egészségügyi előírásokat, azonban vannak olyan pinceszövetkezetek, amelyek kérték a tagjaikat, hogy szüneteltessék a vendégfogadást. Közben az Instagramon #LaVigneContinue hashtaggel a borászok megoszthatják mindennapjaikat a világgal, képeket tölthetnek fel a szőlőről, hogy mutassák: a járvány idején sem állt meg az élet a francia borászatokban. A házhoz szállítási szolgáltatást felfejlesztik és kiterjesztik, így bárki hozzájuthat a borokhoz az otthonában is – akár úgy, hogy maga a borász szállítja azt ki.
A világ borpiacain bizonytalanságot teremt a vírushelyzet, sokan kivárnak, hogy mi fog történni a következő hetekben-hónapokban. A lédig borpiacon a kaliforniai, francia, spanyol borok ára még tartja magát, de az argentin és általában az amerikai borok ára negatív trendet mutat. Ugyanakkor egyes olasz és chilei borok ára emelkedik.
A kulcsfontosságú fogyasztói piacokon a kereskedők a borvásárlás növekedését tapasztalják. A koronavírus terjedésével a fogyasztók egyre több bort vásárolnak a boltokban (felkészülnek a teljes lezárásra), emellett azonban a vásárlási szokásaikat is megváltoztatják. Virágzik az online értékesítés, az emberek a beszerzés olyan csatornáit használják, amiket azelőtt soha. A régiek mellett egyre több az új vásárló. Az átlagár csökken, a mennyiség nő. Az angol és amerikai vásárlók érdeklődése elsősorban a francia és olasz borok iránt nőtt – az élelmiszerkereslet növekedése a borpiacra is begyűrűzött, a kereskedők a mostani forgalmat a karácsonyihoz hasonlítják. Európa északi részén ugyanakkor mérsékelt a növekedés az online borpiacon – ezek az országok kissé késleltetett reakciót mutatnak a felhalmozási láncban. A borkereskedelem leginkább Olaszországban szárnyal, a forgalom több mint háromszorosára nőtt a legnagyobb városokban. Ráadásul a vásárlók nemcsak gyakrabban vásárolnak, de többet is költenek.
A járvány kiváltotta válság azonban nem csak az előállítás és a fogyasztás oldaláról érinti a termelőket. A hírek szerint szinte valamennyi nagy gépgyártó leállította vagy minimálisra csökkentette a gyártást, részben, hogy védje alkalmazottai egészségét, részben, mert az alkatrész-beszállítók is leálltak. Ezért egyes szakmai szervezetek aggódnak, hogy a beinduló zöld munkákhoz szükséges gépek beszerzési lehetőségei szűkülni fognak.
Munkaerő tekintetében is szűkült a piac: azok az országok, ahol jellemzően külföldi vendégmunkásokat alkalmaznak, a járvány idejére elrendelt határlezárások miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek. Olaszországban például a mezőgazdasági munkások mintegy 36%-a külföldi (jellemzően román) vendégmunkás, összességében kb. 200 ezer ember. Az Európai Unió sürgősséggel hozott határozatot a mezőgazdaságban alkalmazott külföldi munkaerő szabad utazásáról a koronavírus-járvány idején, annak érdekében, hogy a zöldségek és a korai gyümölcsök betakarítása, valamint a zöld munkák elvégezhetők legyenek. Az intézkedés európai szinten mintegy 700 ezer – 1 millió munkavállalót érint.
A déli féltekén beérett a szőlő, nagyrészt le is szüretelték. Ausztráliában a kormány az alapvető ágazatok közé sorolta a teljes mezőgazdaságot, így a szőlő- és borágazatot is, amelynek működését biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy a munkaerő, az áruszállítás és az alapanyag-ellátás ezen ágazatok számára a Covid-19-válság idején is fennáll, a termelés minden szempontból változatlanul folytatódik.
Dél-Afrikában a kormány drasztikus intézkedéseket tartalmazó katasztrófakezelési törvényt léptetett életbe a koronavírus-járvány kapcsán. Április 16-ig (március 16-tól egy hónapra) leállították a bor és a szeszes italok gyártását és értékesítését. Az ország mezőgazdasági miniszterének döntése szerint a bor nem tartozik az alapvető élelmiszerek közé, ezért a szőlőben, valamint a pincében végzett munkának le kell állnia. Ugyanakkor a törvény az elsődleges mezőgazdasági termékek pazarlásának megakadályozása szempontjából elengedhetetlen műveletek és tevékenységek végzését biztosítja, így a szőlő elvileg leszüretelhető.
Új-Zélandon szintén minden tevékenységet korlátoztak, amely nem alapvető fontosságú. A szüret azonban szinte véget ért, és mind mennyiségben, mind minőségben nagyon jónak mondható.
Chilében is nagyrészt pincékbe került már a szőlő. A dél-amerikai országban a betakarítás több mint 200 ezer embernek ad munkát. Mivel azonban szinte nem létezik belső borpiac, a nemzetközi kereskedelem visszaesése kiszámíthatatlan következményekkel járhat.
Argentína 24 gazdasági ágazat, köztük a mezőgazdaság, és így a szőlő- és borágazat működését is fenntartja. A probléma itt a bortermelők és a szőlőmunkások szakszervezete közötti heves konfliktus, amelynek oka a kormány által előírt higiéniai protokollok betartásának teljes hiánya a vállalatoknál.
Az európai országokban jellemzően korán kezdődött a tavasz, a szőlő gyorsan megindult, és a bomló rügyeket a kora tavaszi fagyok veszélyeztetik. Franciaország több régiójában (pl. Nantes, Bordeaux, Languedoc-Roussillon) olajfáklyákkal és szélturbinákkal próbálták védeni az ültetvényeket, mivel március második felében komoly lehűlés érte el az országot, és újabb hideghullámok érkezésére is számítanak. Egyes területeken a kár 20-30%, de néhol akár 100% is lehet. A termelők közül többen már tavaly is elvesztették termésük 30-50%-át a tavaszi fagyok miatt, és félő, hogy ebben az évben is hasonló helyzetbe kerülnek. Május végéig, a fagyosszentekig készen kell állniuk a hasonló védekezésre.
Olaszországon is hideghullám söpört végig. A hó és a jég Puglia és Észak-Campania területén okozta a legsúlyosabb károkat, de Szardínia területén is jelentősen károsította a szőlőt, Szicília keleti részén pedig a heves esőzések miatti árvizek veszélyeztetik az ültetvényeket. Egyelőre tart a károk becslése, de a gyümölcs- és zöldségágazat akár 50-70%-os kárt is szenvedhetett. A szőlő esetében a problémát a korai rügybomlás jelenti, az apró levelek, hajtások helyenként akár teljes egészében elfagytak.
