Duna Borrégió

Duna Borrégió

A Duna Borrégió Magyarország legnagyobb területű és borászati termelést folytató térsége. A három, azt alkotó borvidék (Kunsági, Hajós-Bajai, Csongrádi) közül a Kunsági hazánk legnagyobb területű és termeléssel rendelkező borvidéke. A szőlőtermesztés évszázadok óta meghatározója ennek a vidéknek, a táj elképzelhetetlen a szőlőültetvények látványa nélkül, amelyek ma is alapvető tájalkotó elemek itt.

A magyar szőlőterületek több, mint 40 %-a itt helyezkedik el. A magyar borpiacon a régió részesedése - a kiterjedt integrációs háttér miatt - 50-60 % körül mozog. A régió közel 24.000 ha szőlőterülettel és kb. 1,5 millió hl borászati termékkibocsátással rendelkezik. A térség 130 településén itt foglalkoznak legtöbben a szőlő- és bortermeléssel (közel 30.000 termelő), a régió egyes részein ez a tevékenység az egyik legfontosabb gazdasági ág.

Az elmúlt évtizedek folyamatos technológiai fejlesztései és fajtaváltásai (ebben a régió élen jár), valamint a termelésben lezajlott szerkezeti átalakulások hatására jelentősen növekedett a termékek általános minősége. A térség termelése "sokarcú", a borvidékek egyaránt fontos szerepet játszanak a középső kategóriás és különösen az általános fogyasztású, nagyobb keresletű, kedvező ár/érték arányú borok piacán. A termelők - a fajták és a termékek jellegéből fakadóan - egyre inkább igyekeznek könnyen fogyasztható, gyümölcsös, könnyedebb, "fiatalos" és "piacos" borokat (fehér, rozé, pezsgő gyöngyöző bor, stb) készíteni elsősorban a fiatalabb fogyasztókat megcélozva, a "hagyományos" fogyasztók mellett. A régió jelentős potenciállal rendelkeznek az érleltebb (elsősorban vörös) borok esetében is, de gazdasági-piaci szempontból a nagy mennyiségű, kedvező árú borok termelése és értékesítése a fő irány.

Az ágazatot érintő gazdasági és ökológiai nehézségek ellenére a régió súlya továbbra is meghatározó marad a magyar szőlő- és bortermelésben.