A borárak emelkedése várható a külkereskedelmi folyamatok és a termelési költségek növekedése miatt
- Részletek
- Megjelent: 2018. máj. 03. csütörtök, 08:53
- Találatok: 39038
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa sajtóközleménye
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) Elnöksége a közelmúltban hónapokban több ülésén is foglalkozott a 2018. évben várható szőlő- és borárakkal. A szélsőséges időjárás tavaly a világ több régiójában is nagymértékben csökkentette a szőlőtermelést, ami befolyásolhatja a 2018-ban piacra kerülő borok mennyiségét is. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb adatai szerint a 2017. évi 250 millió hektoliteres globális bortermelés közel 9%-kal marad el a megelőző évitől, míg a fogyasztás kis mértékben ugyan, de nőtt (243 millió hl-re). A termelés visszaesés egyik oka, hogy számos nagy bortermelő országban (különösen Európában) 2000 óta lassan, de folyamatosan csökken a szőlőtermő terület nagysága. A másik ok az elmúlt évi fagy- és aszálykárokban keresendő, amelyek főként a nyugat-európai országokban jelentősen károsították a szőlőtermést mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben – így fordulhatott elő, hogy Franciaországban 19%-kal, Olaszországban 17%-kal, míg Spanyolországban 20%-kal volt kisebb a termelés az előző évinél. A globális, illetve európai termeléskiesés már tavaly is komoly hatást gyakorolt a magyarországi borpiacra, amely hatás a hazai borárakra is kiterjedhet.
A nyugat-európai szőlő- és borhiány miatt Magyarországról nem csupán a belföldi keresletet meghaladó többlet, de annál jóval nagyobb mennyiség került külföldre, ami jelentősen csökkentette a hazai kínálatot. A KSH adatai szerint 2017-ben a magyar bor-külkereskedelmi egyenleg mennyiségi tekintetben 12%-kal javult a 2016. évihez képest, ami az export 618 ezer hektoliterre bővülésének, illetve az import 18%-os visszaesésének köszönhető. A folyóbor-import szempontjából meghatározó Olaszországból egyrészt kevesebb, másrészt a szokottnál magasabb árú bor érkezésére számítanak: a kb. 10%-os áremelkedés valószínűleg a hazai polcokra kerülő, Magyarországon palackozott borok árában is meg fog jelenni. A HNT Elnöksége szerint drágulás irányába hat, hogy a bor külkereskedelmében bekövetkezett arányeltolódással párhuzamosan 2017-ben a korábbi évekénél jóval magasabb volt az alapanyag, azaz a borszőlő, illetve a must kivitele is, miközben a nyugat-európai és hazai borkészletek alakulása nem teljesen átlátható.
Hajdu Zoltán, a HNT szakmaközi részlegvezetője szerint azonban a hazai borok árának emelkedését nem csak a nemzetközi piaci helyzet, de a magyar borászatok termelési költségeinek folyamatos emelkedése is indokolja: 2017-ben a havi minimálbér 15%-kal, 127 500 forintra, a garantált bérminimum 25%-kal, havi 161 00 forintra, amit 2018. január 1-jével újabb jelentős mértékű emelés követett: a minimálbér havi 138 000, illetve 180 500 forintra nőtt. Ezzel párhuzamosan a bérre rakodó munkáltatói járulék-terhek is emelkedtek: hiába csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke 2018-ban 22,5%-ról 19%-ra, az ennél jóval magasabb mértékű kötelező béremelések miatt – kizárólag idén a minimálbérnél 8,2% (két évet tekintve 23% feletti), garantált bérminimumnál 12% feletti (két évet nézve 37% feletti) növekedés miatt – a munkáltatók összegszerűen egyre több járulékot fizetnek be a dolgozók után az államkasszába: e terhek 7 év alatt mintegy 66%-kal emelkedtek. A gondokat tetézi, hogy folyamatosan szűkül az a réteg, amelynek tagjai bevonhatók a szőlészeti munkákba, így a termelők nem csupán az előírtnál is magasabb béremelésekre, de munkaközvetítők közbeiktatására is rákényszerülnek, ami tovább növeli a költségeiket. Az árak emelkedése az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adataiból is kiolvasható: az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehér, vörös és rozé borok 2018. február-március havi árainak átlaga mintegy 5-8%-kal magasabb, mint a januári árszint.