Vince-napi mulatság
- Részletek
- Megjelent: 2013. január 24. csütörtök, 14:01
- Találatok: 15091
A néphagyomány szerint Vince napján tájegységenként különbözőképpen jósolják meg a várható szőlőtermést. A legismertebb ezek közül az időjárás alapján történő következtetés. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” – tartja a mondás, vagyis, ha enyhe az idő és olvad a hó ezen a napon, akkor jó termésre számítanak.
Ha a következő hetekben nem sújtja komoly fagy a szőlőket, akkor az idén vidám szüret várható, s bőségesen lesz bor, jövendölték a környékbeli hegyközségek szőlősgazdái és a borrendek az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban szombaton tartott Vince-napi mulatságon.Szent Vince vértanú, a szőlészek, borászok védőszentje ünnepén az ópusztaszeri skanzen szegedi tanyáján a termés megjóslásához lemetszett szőlővesszők épek és egészségesek voltak. Kalmár István hegybíró elmondta, hogy a hosszú őszön a tavaly ültetett kövidinka és kadarka tőkéken a vesszők megerősödtek, a rügyek a tél első felét már átvészelték. Ha a tavalyi évvel ellentétben a február nem hoz fogcsikorgató fagyokat, ősszel bőséges szőlőtermés és vidám szüret várható. A jövendő szőlőtermésre azonban nemcsak a rügykezdemények állapotából következtetnek, a hagyományoknak megfelelően a levágott vesszőket meleg szobában vízbe állították, ezek később kihajtanak. A hajtások mennyiségéből a szőlőtermés várható nagyságát lehet megjósolni.
A termésjóslás után a makói Sarró Mihály bizonyíthatta a szőlészettel és a borászattal kapcsolatos felkészültségét, majd a sikeresen teljesített próbát követően a Csongrád és Békés megyében működő Szent Vince Borrend új tagjává fogadták. Az ünnepség a környékbeli gazdák borainak bemutatóval egybekötött kóstolásával zárult a Rotundában. A termelők elmondták, hogy bár a tavaly februári rendkívüli fagy a termés jelentős részét elvitte, az a kevéske bor, amely a megmaradt szőlőből készült, kiváló minőségű lett. Kalmár István hegybíró (balra) és Fülöp Mihály, a Szent Vince Borrend nagymestere megvizsgálják a frissen lemetszett szőlőveszőt Szent Vince napjának ünnepén az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark szegedi tanyájának szőlőskertjében 2013. január 19-én. Fotó: Kelemen Zoltán Gergely. Szent Vince vértanú elsősorban ünnepének dátuma miatt lett kedvelt "időmeghatározó" szent, de feltehetően nevének népies, latinos-franciás etimológiája - Vin-Cent, azaz százszoros bor - is közrejátszott népszerűségében. Egyes források szerint Szent Vince a spanyolországi Huescából származott, és Szent Valerius, Zaragoza püspöke oktatta a szent és a profán tudományokban. Amikor Diocletianus császár alatt kitört a keresztényüldözés, a kegyetlen helytartó bilincsbe verte a mestert és tanítványát, majd Valenciába vezette őket, ahol mindketten vértanúságot szenvedtek. Szent Vincétől megtagadták a temetést, testét kidobták a szántóföldre, hogy kutyák és madarak falják föl, de egy nagy holló megvédte a holtat. Később zsákba varrták földi maradványait, és kövekkel nehezítve a tengerbe vetették. Azonban a tenger hullámai partra sodorták a szentet, ahol egy keresztény megtalálta és illően eltemette. Európában Franciaországon kívül Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában részesítik tiszteletben a keresztény bortermelők Szent Vincét. Párizsi borkereskedő-társulások még a barokk időkben is verettek olyan pénzt, amelyen egyéb szentekkel együtt Vince is látható.