Fagykár utáni teendők a szőlőültetvényekben
- Részletek
- Megjelent: 2016. máj. 10. kedd, 04:25
- Találatok: 27583
A környezeti hőviszonyok alakulásának nagy jelentősége van a szőlő életében. Az évi vegetációs periódusok és fázisok csak jellemző minimális hőmennyiség és hőhatási időtartam mellett folynak le. Ha kedvezőtlen a hőmennyiség és annak hatási időtartama, akkor a növény vegetációja, fejlődése vontatott és megszakad. Jól tükrözi a vontatott fejlődést a tavaszi fakadáskori időjárás. Egyenletes meleg esetén a fakadás egyenletes, a hajtások növekedési üteme harmonikus. Egy-egy nagyobb lehűlés vagy napi hőingadozás a fakadást vontatottá teszi, mely nemcsak a növekedési ütemre hat ki, hanem a növények fertőzési lehetőségeit is növeli (pl. atka). 2016-ban az előző évhez képest a szőlőfajták 2-3 héttel korábban fakadtak ki, és az aszály ellenére nem képződött kevesebb fürt a hajtásokon. A hajtások növekedése azonban megtorpant a hirtelen lehűlés és nagy napi hőingadozás következtében.
A tavaszi fagyok kétfélék lehetnek: a hideg vidékről légáramlással fagyos légtömegek áramolnak be, vagy a helyi lehűlésből származik az úgynevezett kisugárzó fagy. A szállított fagyok ellen gyakorlatilag nem lehet védekezni, a kisugárzó fagyok ellen azonban lehet hatékony védekezési mód (pl.: magasművelés, szélkeverő gépek alkalmazása, takarás). A fakadás után a fiatal hajtások érzékenyen reagálnak az alacsony hőmérsékletváltozásra. A fakadó rügy már -0,5 0C- nál, a fiatal hajtás -1,0-3,0 0C-nál károsodhat.
A 2015 év aszálya után a 2016-os évnek az eleje sem mentes az elemi csapásoktól.
Április 21. és 26 között az ország szőlőterületei jelentős fagykárt szenvedtek, sok helyen a hőmérséklet -4 – 5 C0 alá süllyedt. Az Alföldön többek között a legnagyobb károsodás Császártöltés, Imrehegy, Kéleshalom, Hajós, Soltvadkert, Orgovány térségét érte. Az ültetvényeket sávosan érte a szállított fagy ennek következtében jelentős területi (elhelyezkedés, magasság, szélvédettség) különbségek voltak az elfagyás mértékében. Volt olyan ültetvény ahol a hajtások 20-30% -ban míg más ültetvények 70-100%-ban károsodtak. Fajták között is különbség volt, a minőségi szőlők, a Rajnai-, és az Olaszrizling, a Cserszegi fűszeres és a Kékfrankos szenvedte meg a leginkább a hideget, Bianca viszonylag jobban bírta.
Fagykárt szenvedett tőkék kezelése.
A tavaszi fagykárt szenvedett hajtások 1-2 napon belül hervadni, száradni kezdenek, majd leszáradnak. A fagykárral sújtott területeken a hajtásokat nem ajánlatos eltávolítani ha a hajtásoknak csak a teteje fagyott el, mert a hónaljhajtások az ép részekből előtörhetnek. Meg kell várni, hogy megjelenjenek az új hajtások, a régi, károsodott hajtásokat csak ezután tanácsos eltávolítani. A károsított részeket célszerű az egészséges részekig visszavágni. Ha csak a hajtásvégek károsodtak, a hajtások csúcsi részét vágjuk vissza úgy, hogy a fürtök fölötti ép levelek megmaradjanak. Ha a fagyok károsították a fürtöket is úgy a megmaradt ép rügyek fölött vágjuk vissza. A visszavágás kézimunkaerő igényes és nagyobb szakértelmet kíván, ezenkívül sebzési felület, melyen keresztül utat nyitunk a növényt fertőző kórokozóknak. Eldöntendő kérdés, hogy megéri a plusz költség felvállalása vagy hagyjuk visszavágás nélkül a károsodott hajtásokat és aminosav-tartalmú növénykondícionáló szerekkel erősítsük a tőkéinket, a rejtett- és mellékrügyekből kifakadó hajtásokat, ugyanis ezekből jó eséllyel még valamennyi termést kaphatunk. Fontos azonban az előtörő hajtások ritkítása, fokozott kezelése.