Kunsági Borvidék Kunsági Borvidék

Az oltalom (OEM, OFJ), a fajtanév és az évjárat feltüntetése

Részletek

Megjelent: 2013. szeptember 16. hétfő, 06:38

Találatok: 18077

A mustok jelölésével kapcsolatban a VM illetékes munkatársa tájékoztatása a melléklet alapján példákon keresztül mutatja be  azokra az eseteket, amikor a szőlő borrá történő feldolgozása során a tétel szőlőmustként, részben erjesztett szőlőmustként, vagy részben erjesztett borként (továbbiakban: must) feldolgozási helyszínt változtat.

a részletek bővebben itt olvashatóak:

Az oltalom (OEM, OFJ), a fajtanév és az évjárat feltüntetése

A mustok jelölésével kapcsolatban az alábbi példák azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a szőlő borrá történő feldolgozása során a tétel szőlőmustként, részben erjesztett szőlőmustként, vagy részben erjesztett borként (továbbiakban: must) feldolgozási helyszínt változtat.

- Amennyiben a termékleírásban meghatározott feldolgozási területen történik a szőlőnek a musttá való feldolgozása, majd azt követően az alkoholos erjesztése is a lehatárolt feldolgozási területen belül, de egy másik pincészetben, úgy lehetséges az oltalom (OEM, OFJ), a fajtanév és az évjárat feltüntetése, ha a termékleírás egyéb feltételeinek eleget tesz. Pl.: Tokaj OEM előállításra alkalmas szőlőt (pl.: Furmint 21 MM) Tokaj OEM lehatárolt feldolgozási területen belül (pl.: Mádon) „préselnek” ki egy (e.) adóraktárban, és azt mustként átszállítják a Tokaj OEM lehatárolt feldolgozási területen elhelyezkedő pincészetnek (pl.: Tolcsvára), akkor az újboron lehetséges az oltalom (Tokaj), az Évjárat (2013) és a fajta (Furmint) feltüntetése.

- Amennyiben egy szőlőt a termékleírásban meghatározott feldolgozási területen dolgoznak fel musttá, majd azt a termékleírásban meghatározott feldolgozási területen kívül, de Magyarország területén erjesztenek borrá, úgy a bortétel elveszíti az oltalom használati jogát, viszont a fajta és az évjárat az általános szabályok szerint (85%) feltüntethető. A fajtafeltüntetés esetén FN boron figyelembe kell venni a közösségi és magyar szabályozásban megfogalmazott kivételeket, melyek FN boron nem tüntethetők fel (pl.: Furmint, Kékfrankos). Pl.: Badacsony OEM előállítására alkalmas szőlőt (pl.: Olasz rizling 21 MM) Badacsony OEM lehatárolt feldolgozási területen belül (pl.: Nemesgulács) „préselnek” ki egy (e.) adóraktárban, és azt mustként kiszállítják a Badacsony OEM lehatárolt feldolgozási területen kívül elhelyezkedő pincészetbe (pl.: Gyöngyös), akkor az újboron nem lehetséges az oltalom (Badacsony) feltüntetése, ugyanakkor az évjárat (2013) és a fajta (Olasz rizling) feltüntetése lehetséges.

- Amennyiben egy szőlőt a termékleírásban meghatározott feldolgozási területen kívül dolgoznak fel musttá, majd azt a termékleírásban meghatározott feldolgozási területen belül erjesztenek borrá, úgy a bortétel elveszíti az oltalom használati jogát, viszont a fajta és az évjárat az általános szabályok szerint (85%) feltüntethető. Ennek oka, hogy a termékelőállítás teljes folyamatának a lehatárolt feldolgozási területen belül kell történnie. A fajtafeltüntetés esetén FN boron figyelembe kell venni a közösségi és magyar szabályozásban megfogalmazott kivételeket, melyek FN boron nem tüntethetők fel (pl.: Furmint, Kékfrankos) Pl.: Eger OEM előállítására alkalmas szőlőt (pl.: Merlot 21 MM) Eger OEM lehatárolt feldolgozási területen kívül (pl.: Gyöngyös) „préselnek” ki egy (e.) adóraktárban, és azt mustként visszaszállítják Eger OEM lehatárolt feldolgozási területen elhelyezkedő pincészetbe (pl.: Egerszólát), akkor az újboron nem lehetséges az oltalom (Eger) feltüntetése, ugyanakkor az évjárat (2013) és a fajta (Merlot) feltüntetése lehetséges.

- Amennyiben egy szőlőt Magyarországon dolgoznak fel musttá, majd azt külföldön erjesztenek borrá, úgy a bortétel elveszíti az oltalom használati jogát, ugyanakkor a fajta és az évjárat feltüntethető rajta az általános szabályok szerint. Ezt az 1234/2007/EK Tanácsi rendelet 118y. cikk (1) bekezdés  teszi lehetővé. Fontos, hogy az 1234/2007/EK/Tanácsi rendelet 118z cikk 2. bekezdés c) pont szerint „a különböző tagországokból származó borok házasítása nem adhat okot a borszőlőfajta- vagy fajták címkézésére, kivéve ha az érintett tagállamok másként állapodnak meg…” Magyarországnak ilyen megállapodása egyetlen tagországgal sincsen. Pl.: Mátra OEM előállítására alkalmas szőlőt (pl.: Chardonnay 19,5 MM) Mátra OEM lehatárolt feldolgozási területen belül (pl.: Gyöngyöstarján) „préselnek” ki egy e. adóraktárban, és azt mustként értékesítik egy szlovák termelőnek, úgy az újboron nem lehetséges az oltalom (Mátra) feltüntetése, ugyanakkor az évjárat (2013) és a fajta (Chardonnay) feltüntethető.

Ennek megfelelően, illetve a minisztérium ajánlása alapján, a must bor származási bizonyítványán meg fog jelenni a jövőben a potenciálisan jelölhető elemek között a mustot érintő valamennyi termékleírás, fajta, és a jelölhető évjárat. Mindezt a feldolgozási hely figyelembe vételével kerül majd meghatározásra.

A mustról a bor származási bizonyítványt az ültetvény helye szerint illetékes hegybíró állítja ki.

Amennyiben a szőlőt eleve a lehatárolt feldolgozási területen kívül dolgozzák fel borrá, úgy minden esetben az adott tétel elveszíti az oltalomhoz való jogát, de a fajta és az évjárat feltüntethető. Ezt továbbra is az első bor származási bizonyítványon kell rendezni.

Fajtanév, évjárat és OEM vagy OFJ jelölésének lehetősége
az egyes borászati termékeken

*a borecet eredetvédelmének szabályozását a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetvédelméről szóló szabályok tartalmazzák

• < Előző
• Következő >